Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


     VIRÁGÉNEK

          - B.E.-nek és K.Sz.E.-.nek

Mintha az égen

földi labirintus vi-

lágom virága

 

pedig szőnyegbe

szőtt kankalinos mennybolt

virágon világ

 

és a szeretet

bélyege égen - földön

melled tájékán

 

kalap mellé is

tűzhető dallam - ének

falon madárszárny

 

és repül - repül

agytekervényekbe száll

kékben - tulipán

 

így hajlik föléd

majdan eged - alant

égi csicsergés

 

s virágok - felhők

bódulatában léphetsz

vízből  vízbe - a

 

létező világ

fölötti virágillat

kékes egébe

.

 

KÖTTETVE  -  KÉSZEN

 

A találkozás

szírmait - bogáncsát (is)

felmutatni itt

 

bent a bordákkal

átelenben - véresen

homorítva ám

 

a fejtetőig

beborítva mirhával -

isten olaját

 

s a napot áldva

hogy a szövetség újból

köttetve - készen...

 

FEJED ALATT AZ ÉG

        -  Kusztos  Endrének -

Nehéz itthonról ott-

honra lelni s ott lenni

itt míg fejeddel

eltakarod a lélek

rezzenéseit s akár

egy máglyarakás

parázslik - ég ha-

muvá nemesedik

lábad alatt a fogyó

humusz - fejed alatt

az ég s maradnak

a fák az ágak a gö-

csörtösen sziklákba

földbe kapaszkodó

gyökér és lassan

elfogy kezedből

Ariadne fonala és

megérkezel hamuban

sült palettával -

s az égre rajzolsz:

"Uram én szolgáltam

hitedet - reményeket

most Te következel."

 

 

LETÖRT A LÉC AZ ÉGRŐL

 

Tizenkét éjjel

         tizenkét nappal

hordták a követ

         rakták a téglát

asszonysikoltással

 

Aztán a hegyet

          hordták - lehordták

kellett a házhoz

          a kockás agymosáshoz

 

Igy lön csupasz

           a tér az erdő -

s az álomhullásban

           letört a léc az égről

 

és füstbe fúlt a

           láthatatlan felhő

lelkedbe tapadva

           tapodva a vérgőzt

férfizokogással...

 

MINT  HAJDANÁN

 

Kinyitva ajtód

szemedbe lódarázs ül-

het - zajtalanul

így nem hallhatod

miként zümmög himnuszod

a felejtésben -

lódarázs - darázs

rezegve - duruzsolva

ikaroszként lent -

fent és fennebb lám

Isten kezében a fán

csak le ne essél

          mint hajdanán.

 

 

FÁK  ALATTI  ÉGBEN

                      - Unokáimnak -

Látom a kertben

amint a fa alatt lé-

pegetsz - üldögélsz

 

alma után nyúlsz

eszmél a gyermek - nem en-

gedem kezét ám

 

én mondom a me-

sét jövendő tudásról

de az alma csak

 

megakadna a

torkodon - ne lépj arra

ott már nem védhet

 

szózatom - szíven

üt a gonosz tere már

hogy ne légy világ

 

előtt és után

a parázs hordozója

Istennek jele(?)

 

pedig tudhatnám -

nem hat semmi: szózat sem

a palánta nő -

 

hiszi hogy dudva

s rekettyés sem állítja

Napba nővését

 

a fohász törné

útját - rekesztené fent

és mélyben röptét -

 

mondám: fiaim

ki égbe vágyik - szellem-

lajtorján kússzék

 

tudásban nőve

s a hit fegyverét csőre

töltve - lobogva

 

terítve szőnyeg

gyanánt kertjébe a fák

alatti égbe.

 

                  Pethő László Árpád

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Ráckeve

(Pomodi Evelin, 2015.04.11 09:37)

Kusztos Endrének dedikált vers most lett igazán aktuális. Mintha időben jósolta volna meg a vers a bekövetkezőket, a végzetet, a halált.Nyugodjék békében a grafikus,és éljen a költészet, az intuició valóságfelettisége.

Somlóvásárhely, Petőfi u.5

(Kopasz Előd, 2009.10.22 19:45)

Virágének - virágének. Talán beletömörithető a világ...Hiszen éneklés,versmondás közben az illatokat is érzed.Ez a költészet.Köszönöm.

Re: Somlóvásárhely, Petőfi u.5

(Raykai Félix, 2012.04.27 08:33)

Ige,úgy látszik a költészet újból fontossá válik életünkben.Tankok helyett bankok...de lényeges az unokáink jövője szempontjából az élettér melyben létezhetnek,normálsan folytathatják,ki tudja,hogy hasznos, vagy csak lézengő életüket.Talán pont azért van szükség újból a lirára,mert szükség van ünnepekre is egyre szürkülő, csak a pénzt hajhászó életünkben.