Versek - ORFEUSZ ÉNEKE -

VILÁGVÉGI  RAJZOK

                       - XLII. fúga -

Falakkal bent az agy

alatti létben - drótokkal

kívül - szaggatottan -

csak lélegzetet venni

alig - alig - beletöpörödve

a vész utáni vészbe -

és felszakad a seb s a vér

buzog - ömlik szakadatlan

az összegubancolódott imába

létbe - bújhatsz erdőbe -

mélybe a fékezhetetlen

zajba - barlangba a

feneketlen viharban ülve

ütve felhorgadó éjben -

s a lélek az ég csapásait

élve temetve jeltelen térben

lásd félig - végig csak ámu-

lásban - elmúlásban a

kieresztett lélegzet és aztán

szapora körmönfontsággal

térdig hajlik a lélek alatti

vándorlás vissza az égbe

a fejvesztett világosságba

s hogy megtudd a való

látomásokban rögzült éji

mivoltát - hasra majd

égbe nézve láthatod a

dimenziókba törpült át-

hallások diadalát - mozgását

sóhajtozva viszed tudatból

tudatba a részvétnyilvánítás

elhatalmasodását itt a földi

égben - a láthatatlant élve

átélve - éjszakák porában

fetrengve a világosságot várva

szeletelve hangjait - énekét

tátogva élve - halva - látva

és a láthatatlan véghez csak

pipázva juthatsz ködösült

világvégi rajzok házában -

a láthatatlanban is felfogható:

ki itt kilépsz - nem marad más

mint önmagad pusztítása

a felhőtlen virradatban ama

lázadó megmaradásban ott

hol isten is elhagyatott s itt

maradsz a puszta világosságban

de senki ne sírjon - lapuljon

a földhöz itt a síkon s ott

a hegyekben lármafát

gyújtson - tűzzé váljon

az ének - az egekig érjen

kiáltsunk: - alig tudjuk

hitünket - a keresztre fe-

szítet Jézust - a születést

a harangok - lélegzetünk

parazsát - a szelet - a fák

alatti csendet a folyók áradását

az ég kergette dallamot azok

sírását - madarait - a szárnyalást.

HÁZAD HAZÁJA

           - A Muzsikás együttesnek -

Hát így lett - lön és

maradt ránk szerencsére

lábmelengető-

nek a tánc - nosza

rajta - emelgesd hited

hetven cé fokra

üssed gardonyod

szívből kiáltsd:ez házad

védőszentje hisz

énekelve két-

szeresen imádkozol

táncolva hétszer

szebb az ég nappal

s az éjszakában tobzó-

dó lélekkel már

imád ím honvágy

s gyötrőn házad hazája:

az ég felé száll.

FEHÉREN - FEKETÉN

             - Kányádi Sándor ama  villamosához -

Átsuhant - csak úgy

észrevétlen feketén

talpfás sínen

mintha vonat(ként)

állomáson feketén

és a síneken

nem maradt nyom

(itt) nyomasztó feketén

mint halál-vonat

vitte a sötét

károgást feketén ám -

kivédhetetlen

álomba ringva

(ott) ringatva feketén 

ama létezést

a sejtelmet hogy

átmehet (itt) feketén

állomáson és

lelkeden - mintha

vörösen és feketén -

kötés volna itt

a menny és pokol

tornácán (ott) feketén

szíved véresen

várakozna itt

a fény előtt feketén

labdaként fejed

csalfa réteken

csak gurul (ott) feketén

míg lassan vonat

fut át egeken

fekete síneken - hol

találka olykor

ott van - azon helyt

fehéren - feketén: pár-

ban a végeken...

ÖRÖK(ÖLT)  BÉKE

              - S.P. emlékére -

Ha úgy menetelsz

át az örök(ölt) béke

szögesdrótjai

közt - mert látható

a túlparton a nincsen

akkor tudhatod:

itt elszámolhat

leszámolhat velünk a

végzet - nincsen ha

csak itélet mely

jogtalan az ittlevők

s a "várakozók"

hite szerint is

ám nézhető a van és

a lehetetlen

lét maradása

közt az űr mely tán Isten

birtokára űz...

VÉGSŐ  GYŐZELEM

Mire a végső

győzelem bekövet-

kezik - talán

már nem lesz

vesztes sem

s a győztes csak

hamujában

ízzó parázs.

                Pethő László Árpád